kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Ranciére, Jacques : A felszabadult néző
- leírás
- további adatok
Sorozat: Elmegyakorlat - Műcsarnok könyvek 08.
"A felszabadult néző" című, 2008-ban a La Fabrique kiadónál megjelent kötet négy hosszabb esszét fog egybe, amelyek Ranciére legutóbbi nyilvános előadásainak szerkesztett változatai. A címadó szöveg közvetlenül kapcsolódik a szerző nyolcvanas években írott könyvéhez. "A tudatlan tanár"-hoz (Le Maitre ignorant, 1987), amelynek fő témája a pedagógiai folyamat emancipációja, azaz a hierarchikus előfeltevések alól való felszabadítása. A felszabadult néző így az a néző, akinek többé nem vonják kétségbe képességét a látásra, ahogyan azt a filozófusok és médiateoretikusok Platontól Guy Debordig folytonosan tették. A "Ranciére" által javasolt emancipációs folyamat kiegészítő tárgya a "tűrhetetlen" kép, illetve a látás maga, amely az európai kritikai filozófia hagyományban, mint a fizikai aktivitásnál alacsonyabb rendű funkció jelenik meg.
A könyv, műfajának köszönhetően a korábbiaknál közérthetőbb olvasatát adja a francia filozófus alapvető kategóriáinak, mint a művészet esztétikai rendszere, a disszenzus vagy az egyenlőség.
"A felszabadult néző" című, 2008-ban a La Fabrique kiadónál megjelent kötet négy hosszabb esszét fog egybe, amelyek Ranciére legutóbbi nyilvános előadásainak szerkesztett változatai. A címadó szöveg közvetlenül kapcsolódik a szerző nyolcvanas években írott könyvéhez. "A tudatlan tanár"-hoz (Le Maitre ignorant, 1987), amelynek fő témája a pedagógiai folyamat emancipációja, azaz a hierarchikus előfeltevések alól való felszabadítása. A felszabadult néző így az a néző, akinek többé nem vonják kétségbe képességét a látásra, ahogyan azt a filozófusok és médiateoretikusok Platontól Guy Debordig folytonosan tették. A "Ranciére" által javasolt emancipációs folyamat kiegészítő tárgya a "tűrhetetlen" kép, illetve a látás maga, amely az európai kritikai filozófia hagyományban, mint a fizikai aktivitásnál alacsonyabb rendű funkció jelenik meg.
A könyv, műfajának köszönhetően a korábbiaknál közérthetőbb olvasatát adja a francia filozófus alapvető kategóriáinak, mint a művészet esztétikai rendszere, a disszenzus vagy az egyenlőség.