kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Gyarmati György; Palasik Mária; Bank Barbara : „Állami titok” - Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945-1953
- leírás
- további adatok
Gyarmati György által dedikált példány.
Tóth Géza volt a recski tábor legalacsonyabb embere; az egyetlen, aki az emeletes priccsek alsó traktusán egyenesen tudott ülni anélkül, hogy beverte volna a fejét. Korábban a Meteorológiai Intézet egyik vezetője volt. Internálását annak köszönhette, hogy az általa szerkesztett időjárás-előrejelzések egyike másnapra „lágy nyugati szellőket” ígért, majd a prognózis úgy folytatódott, hogy „a következő napokra északkelet felől” - azaz a Szovjetunió irányából – „fagyos légrétegek betörése várható”. Másnap letartóztatta az Államvédelmi Hatóság. A - nem meteorológiai - hidegháborús légkör éber fürkészei az előjelzésbe csempészett imperialista propagandával, valamint kémtevékenységgel is meggyanúsították. Utóbbinak az volt az alapja, hogy a jelzett napokon valóban egy új szovjet katonai kontingens érkezett Magyarországra, amiről persze senki illetéktelennek nem volt szabad tudnia, és a rádióelhárítás hivatásosai ennek virágnyelven való megszellőztetését hallották ki az időjóslásból. Így lett a recski rabszlengben Tóth Géza ragadványneve „Északkeleti Betörés”.
Van, aki név szerint, van, aki csak az „osztályellenség” és/vagy „rendszerellenség” titulussal illetett sokaság egyik névtelenjeként tűnik fel a kötet lapjain. A diszkrimináltak eme második világháború utáni panorámája nem a szorosabb értelemben vett „börtönvilág Magyarországon”. A börtönbüntetésre ítélteken kívül ugyanis – bírósági bizonyítás nélkül - tízezrek raboskodtak éveken át internáló vagy kényszermunkatáborokban, illetve éltek - lakhelyükről száműzve - meghurcolt páriaként az „internálásszerű kitelepítések” zárt táboraiban. Szabadulásuk alkalmával kötelezettségvállalást kellett aláírniuk, hogy mivel a velük történtek - azaz a sorsukat megnyomorító atrocitások - „állami titkot képeznek”, arról soha, senkinek nem beszélhetnek. Noha ők, a meghurcoltak állnak a leírás középpontjában, kikerülhetetlenül szövődött a történtek felidézésébe az Államvédelmi Hatóság ténykedése, mivel ez a szerv volt a kulcsszereplője - legodaadóbb kiszolgálója és végrehajtója - a Rákosi-kori terroruralom legkülönbözőbb formaváltozatainak.
Tóth Géza volt a recski tábor legalacsonyabb embere; az egyetlen, aki az emeletes priccsek alsó traktusán egyenesen tudott ülni anélkül, hogy beverte volna a fejét. Korábban a Meteorológiai Intézet egyik vezetője volt. Internálását annak köszönhette, hogy az általa szerkesztett időjárás-előrejelzések egyike másnapra „lágy nyugati szellőket” ígért, majd a prognózis úgy folytatódott, hogy „a következő napokra északkelet felől” - azaz a Szovjetunió irányából – „fagyos légrétegek betörése várható”. Másnap letartóztatta az Államvédelmi Hatóság. A - nem meteorológiai - hidegháborús légkör éber fürkészei az előjelzésbe csempészett imperialista propagandával, valamint kémtevékenységgel is meggyanúsították. Utóbbinak az volt az alapja, hogy a jelzett napokon valóban egy új szovjet katonai kontingens érkezett Magyarországra, amiről persze senki illetéktelennek nem volt szabad tudnia, és a rádióelhárítás hivatásosai ennek virágnyelven való megszellőztetését hallották ki az időjóslásból. Így lett a recski rabszlengben Tóth Géza ragadványneve „Északkeleti Betörés”.
Van, aki név szerint, van, aki csak az „osztályellenség” és/vagy „rendszerellenség” titulussal illetett sokaság egyik névtelenjeként tűnik fel a kötet lapjain. A diszkrimináltak eme második világháború utáni panorámája nem a szorosabb értelemben vett „börtönvilág Magyarországon”. A börtönbüntetésre ítélteken kívül ugyanis – bírósági bizonyítás nélkül - tízezrek raboskodtak éveken át internáló vagy kényszermunkatáborokban, illetve éltek - lakhelyükről száműzve - meghurcolt páriaként az „internálásszerű kitelepítések” zárt táboraiban. Szabadulásuk alkalmával kötelezettségvállalást kellett aláírniuk, hogy mivel a velük történtek - azaz a sorsukat megnyomorító atrocitások - „állami titkot képeznek”, arról soha, senkinek nem beszélhetnek. Noha ők, a meghurcoltak állnak a leírás középpontjában, kikerülhetetlenül szövődött a történtek felidézésébe az Államvédelmi Hatóság ténykedése, mivel ez a szerv volt a kulcsszereplője - legodaadóbb kiszolgálója és végrehajtója - a Rákosi-kori terroruralom legkülönbözőbb formaváltozatainak.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Történelem > XX. század, politika > |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kategória: | Bibliofilia > Dedikált, aláírt > |
kiadó: | L'Harmattan, 2012 |
cikkszám / ISBN: | 9789632365886 |
kötés: | kötve/papír |
oldalszám: | 120 |
könyv nyelve: | magyar |