Szerzők: Berecz Fabény Júlia, Makláry Kálmán, Kopeczky Róna, Jean-Jacques Salgon, Germain Viatte, Weber Kristóf, Sarah Wilson.

Reigl Judit Kapuváron született 1923-ban. Szőnyi István tanítványként végzett a Képzőművészeti Főiskolán, többek közt Hantai Simonnal együtt, akihez szakmai kapcsolatukon kívül fontos, egész életükben összefonódó, bonyolult barátság fűzte össze. 1946-ban kétéves római ösztöndíjat kapott, ahonnan 1948-ban – magáévá téve a gondolatot, miszerint Magyarországnak egy jobb, igazságosabb világ megteremtéséhez éppen ilyen fiatalokra van szüksége – hazatért, hogy aztán két évvel később, a sorrendben kilencedik, de első eredményes szökési kísérleteként, a határt lezáró szögesdrótkerítésen lefektetett létrán visszakússzon a szabad világba.

Párizsban Hantai mutatta be André Bretonnak, aki azonnal meghívta a szürrealisták közé, és önálló kiállítást ajánlott fel neki.
Reigl rövid ideig maradt a szürrealistákkal, érezte, nem ez az igazi útja, és mint mindenben, ebben is becsületes akart lenni, emellett független és mindenekelőtt szabad, ezért továbblépett. Soha nem köteleződött el sehova, maga útját járta, kereste az ösztönös, automatikus festészetet, így jutott el a gesztusfestészetig. Gyakorlatilag ugyanoda, ahová a New York-i iskola, tőlük függetlenül – ezt emeli ki Makláry Kálmán is. “Nem véletlen, hogy az életmű jelenleg legfontosabbnak ítélt része, a Robbanás, a Dominancia Központ és a Tömbírás sorozatok, amiket 1955-1965 között alkotott, mert ezek azok, amelyek egyidőben ugyanazt “tudják” mint a Pollock-ék, a háború utáni absztraktok. Reigl Judit mára Franciaországban is ezen irányzat jelentős képviselői közé számít, de érdekes módon, ehhez előbb Amerikában kellett felfedezni. Reigl Judit bombasztikusabb, erősebb mint a lírai vonalat vivő francia absztrakt festők, ez az energia viszi be őt a New York-i iskola tagjai közé, ahol rajta kívül jóformán európai festő nincs is.

Az Űr és extázis kiállítás képei a művésztől, valamint az említett korai korszak darabjai európai és magyarországi magángyűjteményekből érkeztek. A hetvenes és nyolcvanas évek munkái közül tizes nagyságrendben jött anyag a bécsi Wienerroither & Kohlbacher galéria éppen befejeződött tárlatáról. A német expresszionistákra és Klimtre, Schielére szakosodott osztrák galéria két városban, Bécsben és New Yorkban működik, mindkét helyszínen egyszerre rendeztek Reigl Judit munkáiból kiállítást, amihez katalógust is kiadtak. Bécsben vásárolt tőlük a Belvedere is – több képet a Bejárat/Kijárat és a Folyamat sorozatból

Marcelin Pleynet könyvében találóan így jellemzi Reigl Juditot: „…azzal tűnik ki, hogy soha nem hagyta magát bezárni semmiféle rendszerbe, és hogy épp annyira messze van a nihilista módon magába zárkózó absztrakt művészet ma már provinciális kliséitől, mint a pszichologizáló és archaizáló figuratív festészet nyomorúságától.”

more images