Dedikált példány.

Mándy Iván, miközben megformálta e már-már hasonmásfigurát, Zsámbokyt, lírai-groteszk leltárt is készített életéről, amelyben egymásba fonódik siker és kudarc, álom és valóság, szeretet és gyűlölet, a képzelet mindent átlényegítő játéka és a szürke, hétköznapi létezés rutinja. Mindezt, mint állandó történést, váltakozó idősíkokban ábrázolja az író, mint egy különös, szakadatlanul pergő film kockáig, egymást követik a történetfoszlányok és emlékezetes mondattöredékek (kitaláltak és valóságosak), régi és új álmok keverednek az ébrenlétpillanataival és az ébren álmodás fantáziaképeivel. És mint a moziban, egymást váltják, űzik-kergetik az ifjúság hősei, a hajdani sztárok, akik hol az egykori népszerűség glóriájának fényében állnak elénk, hol pedig szürkén, kisemmizetten, megöregedetten. Előlépnek és eltűnnek a bájos fruskák, a végzet asszonyai, a daliás szívtiprók, a brutális hímek, a féltékeny férjek és az esendő clownok. Mellettük, hosszabb-rövidebb időre, föltűnnek Zsámboky életének nagy szereplői is: Anya és Apa, e haláluk után felmagasodó alakok, akik átköltöztek a mozihősök titokzatos világába, s velük együtt, a sérthetetlenek fölényével kísérik-figyelik-kommentálják most már véglegesen felnőtté vált gyermekük életét.

további képek