Úti feljegyzések, utolsó beszélgetések.

Katona Imre (1921-2001) a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem folklór tanszékének docense volt aktív korában. Kutatási témái legfőképpen a népdal, a népballada, népmese, néphit, a népi vallás, továbbá a közéleti viccek. A néprajztudós utazásairól vaskos nap-lókkal tért haza. Visszatérő vendégként kereste fel a volt Jugoszláviát, benne legkedvesebb szeglete a Drávaszög volt. Hosszú szünet 1942 után az 1970- es évek elején jutott el újból ide, s kereste meg a még élő nagy tudású adatközlőit. Majd több mint húsz évig nyaranta visszajárt, segített a páratlanul gazdag és régies folklórkincs gyűjtésében és publikálásában. Amikor 1991-ben kirobbant hábo-rúban végveszélybe került a horvátországi, drávaszögi magyarság léte és kultúrája, aggódva kí-sérte az eseményeket. A maroknyi népcsoport jövőjéből az egész Kárpát-medencei magyarság megmaradásának távlatait próbálta felmérni.