Forster műveinek élményanyagát két értékrend - a polgári humanizmus harmóniaeszménye és az imperializmus korában kialakult kaotikus, elnyomó, vulgáris-életfelfogás - közti ellentét adja. 1908-ban írott regénye, A Szoba kilátással 'egy szerelmi komédiában oldja föl a létformák antagonizmusát.' A történet előkelő hősnője, az angol Lucy jóhírére ügyelő unokanővére kíséretében Itáliába utazik, hogy felfedezze az ottani nevezetességeket. Miközben Firenzével ismerkednek, angol turistákkal találkoznak, köztük egy különös, idős férfival és fiával. Az utóbbi - George - egy kirándulás óvatlan pillanatában megcsókolja a lányt, ám románcuk nem folytatódhat, Lucy gardedámja elviszi a lányt Rómába. Hamarosan hazatérnek Angliába, ahol Lucy eljegyzi magát a sznob Cecillel, ám váratlanul ismét megjelenik George, és ráébreszti a lányt igazi érzéseire, és arra, hogy nem mehet feleségül egy olyan emberhez, aki mellett nem lehet önmaga. Így végül Lucy hosszas - a társadalmi konvenciók és saját érzései közötti vívódását követően rátalál a boldogságra. A finoman kidolgozott jelenetekkel és nagyszerűen ábrázolt jellemekkel felépített történet - kellemes kikapcsolódást ígér mai, rohanó világunkban.