kategóriák

kosár

üres a kosár
nincs bejelentkezve

Gyöngyössy János - Kerny Terézia - Sarudi Sebestyén József - : Székelyföldi vártemplomok

  • leírás
  • további adatok
Sorozat: Tájak - Korok - Múzeumok könyvtára 5. szám.

Az autodidakta - Gyöngyössy János - Orbán Balázs hatalmas és megismételhetetlen műve szerény folytatójának vallja magát, aki szabad idejében bejárta Szászföldet és Székelyföldet, aprólékosan megfigyelte, leírta és lerajzolta erődített templomaikat (e munkájából közölt kis részt Székely templomerődök - 9413073 - címmel). Mostani, társszerzős kötete szakembereket megszégyenítő precizitással és nem kevés patrióta invencióval térképezi föl azt a sajátos - egyszerre szakrális és védelmi funkciójú - épülettípust, amely oly jellemző a történelmi Erdély középső és keleti tájaira. Másfél évtizedes munkája nyomán született ez a "képeskönyv", mely kisebb részben a régi Udvarhelyszék déli peremének, nagyobbára Csíkszék és Háromszék vártemplomairól ad részelemzésekből összeálló, igen alapos áttekintést. ; Gyöngyössy történeti aspektusú bevezető tanulmányában (A székelyföldi vártemplomok építészete) nyújt összefoglalást és műtörténeti tipológiát a 15-16. század fordulójától keltezhető vártemplomépítészetről. Nézete szerint a székelység mozgékonyságon alapuló harcmodora miatt nem épültek korábban effajta erődítések; a gótika elterjedése kiváltotta átépítési hullám nyomán kezdődött meg az egyházak megerősítésére, ekkor is a polgári lakosság védelme céljából (eredeti elnevezésük is "mentsvár" volt). A templomok megerősítése két korszakra osztható. Az első a 16. század elejére tehető, ekkor épültek a többnyire ovális, vastag falak a templomok köré, melyeken fölfedezhetők a védelmi harcot szolgáló elemek (szuroköntők, lőrések). A második korszak a 17. század első felére esett, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelemsége idejére, az ekkoriban készült védelmi rendszerek többsége téglalap, ötszög vagy paralelogramma alaprajzú, sarkain védőtornyokkal. A szerző áttekinti mindkét generáció építészeti sajátosságait és - példákon illusztrálva - leírja az épületegyüttesek valamennyi elemét (alaprajzi sajátosságok, tornyok, védőfalak, lőrések, védőfolyosók, pártázatok stb.). Ezután a települések nevének betűrendjében - Alsócsernátontól Zaboláig - huszonöt vártemplom részletes leírását és építészettörténeti elemzését közli, kitérve a mai állapotot megelőző formákra, az át- és újjáépítések rekonstruálható fázisaira, számba veszi a jellegadó jegyeket; fönnmaradt ábrázolásokra, egykorú dokumentációra hivatkozva taglalja az épületegyüttes részeit, végül rövid irodalomjegyzéket közöl. A leírt vártemplomok között vannak ismert turistalátványosságok (Illyefalva, Sepsiszentgyörgy), jó- néhány azonban csak a szakemberek által számon tartott, becses emlék (Bikfalva, Gidófalva, Zabola stb.). A leírásokat remek képanyag kíséri - rekonstrukciós rajzok, alaprajzok, homlokzati ábrázolások, egykorú metszetek és a mai állapotot visszaadó színes fotók sokasága -, végezetül a kötetet imponáló szakirodalmi apparátus, továbbá magyar-német-román helységnévtár, képjegyzék, német és román nyelvű rezümé zárja. ; A szép küllemű kiadvány egyrészt alapvető szakmunka a székelyföldi vártemplom-építészet köréből, másrészt a magyar templomépítészet egyik igen jelentős korszakának (a gótikának) regionális szempontú metszete, harmadrészt kiegészítője az Erdélyt, Székelyföldet bemutató útikönyveknek.
állapot:
kategória: Könyv > Művészet > Építészet >
kategória: Könyv > Történelem > Helytörténet >
kiadó: [TKM Egyesület] Budapest, 1995
cikkszám / ISBN: 0010630
kötés: kötve/papír
oldalszám: 240
könyv nyelve: magyar
Powered by Axio
Telefon:+36 1 317-50-23
E-mail:info@muzeumantikvarium.hu
Twitter
Twitter
Google+
Blogger
Pinterest
Youtube

kosár

üres a kosár