G. Etényi Nóra - Horn Ildikó (szerk.) : Portré és imázs - Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban

A kora újkori uralkodók, diplomaták, politikusok, hadvezérek portréjához, az egyéni életutak megismeréséhez szorosan hozzátartozik a társadalmi normák, elvárások megértése. Az elitnek tanulással, világlátással, kapcsolatok kiépítésével kellett felkészülnie különböző társadalmi szerepeire, hogy érvényesülhessen. De a hatalomgyakorlás titkát a kora újkorban már nem csak a döntéshozó réteg ismerte; egyre szélesebb kör kísérte értő figyelemmel a "Theatrum Mundi" szereplőinek lépéseit. Szerteágazó jogi, természettudományos, államelméleti képzettségüknek és technikai tudásuknak köszönhetően a korabeli "értelmiségiek", a nevelőktől a hadmérnökökön át a rézmetszőkig, mind jelentősebb szerepet kaptak a világ színpadán. Kötetünk tanulmányai a reprezentáció és propaganda megújuló eszköztárát, a világi és egyházi stratégiákat, az aktualitásra és a hosszú távú emlékezésre törekvő utakat térképezik fel, az egyéni imázs mellett az államról kialakult és az ellenségről kialakított képet is vizsgálva.

A kötet címlapján Johann Felpacher Apellész a szép Pankaszpét festi című festményének egy részlete látható. A kép a kora újkori portrékészítés újdonságaira hívja fel a figyelmet. A festmény középpontjába a történelem „főszereplője”, Nagy Sándor alakja került, mégis a festő az, aki alkotóként aktív a jelenetben. Nagy Sándort körbeveszik az imázsához hozzátartozó ábrázolások: az egyik képen ágaskodó lovon, kivont karddal megfestett hadvezér; a másikon a kezében villámokat tartó páncélos uralkodó; s ott látható még Diogenész és Nagy Sándor találkozása. De a festő műtermének titka az ábrázolás technikája: a polcokon ott sorakoznak az elvárt szerepeket, lelkiállapotokat, karaktereket megjelenítő maszkok, szobrok, büsztök – a sablonok.

Tartalom:

Bevezetés 9

Országkép és ellenségkép

Korpás Zoltán: Fiat unum ovile et unus pastor. V. Károly birodalomeszméje és annak megjelenési formái 13

Kármán Gábor: "Átkozott Konstantinápoly": Törökkép Erdély 17. századi portai követségén 29

Hiller István: Pax Optima Rerum 49

Egyház és koncepciók

Fazekas István: Besztercei Kretschmer Lőrinc székesfehérvári prépost, királyi nevelő 63

Tusor Péter: Ellenreformációs haditerv 1606-ból (Forrásközlés) 73

Dénesi Tamás: Kultusz és egyházi irányítás. A Szentháromság tisztelete a 18. századi veszprémi egyházmegyében 93

Kapcsolatépítés és stratégiák

Kees Teszelszky: Üzenet az utazótáskában. Diplomáciai kapcsolatok Németalföld és Magyarország között a Bocskai-felkelés alatt 127

Várkonyi Gábor: A nádor és a fejedelem. Gondolatok Wesselényi Ferenc és II. Rákóczi György kapcsolatáról 147

Toma Katalin: Egy ír szerzetes közvetítő szerepben a bécsi udvarban. Donellan és Nádasdy 163

Napló, történetírás és protokoll

Erdősi Péter: Uralkodók, sajtmesterek és történetírók. Egy Szamosközy-hely előzményei 173

Lauter Éva: "Modus observandus..." A 17. századi magyar nádorválasztások rendje 187

Kis Domokos Dániel: Szathmári Király Ádám hivatalos naplója és Rákóczi Confessiója 207

Tudósítástól az emlékezésig

Domokos György - Hauser Gábor: Zrínyi-Újvár és ostroma Jacob von Holst helyszínrajza tükrében 241

Szoleczky Emese: Levélke Miksa Emanuel koszorújához. Michael Wening metszete Belgrád 1688-as ostromáról 265

Kreutzer Andrea: Savoyai Jenő arcai. Egy hadvezér propagandája 313

Kincses Katalin Mária: Metszetek és emlékérmek az 1704-es höchstädti csatáról 329

Önkép és mecenatúra

Horn Ildikó: Báthory István uralkodói portréja 363

Koltai András: Portré végvidékkel: Batthyány Ádám és a képzőművészet (1636-1659) 401

G. Etényi Nóra: Wolfgang Julius Hohenlohe Zrínyi-kultusza 437