Rab János : Népi növényismeret a Gyergyói-medencében

A botanika és a néprajz találkozásából született tudomány, az etnobotanika. Ennek művelője az Erdélyben született szerző is, aki a botanika, a földrajztudomány, a néprajz, a történelem és a nyelvészet érintkezési-átfedési sávjában kutatott több mint tizenhét esztendőn át és tárt fel új összefüggéseket. Vizsgálatának "terepe" az erdélyi Gyergyói-medence volt. Rab János többirányú etnobotanikai vizsgálódása során áttekinti és leírja a növénytársulások és a növényfajok népi terminológiáját, a termesztett fajokon belüli változatosságot, a hasznosítási módokat, sőt még a népi hiedelmekre is kitér. A leírások nyomán ennek a megejtően szép tájegységnek a növényvilága, szinte élő történelemkönyvként mesél az itt élők és hajdanvolt őseik szokásvilágáról, életéről. A Maros mentén fekvő, egykoron végeláthatatlan mocsárvidék, a gyergyói őstáj, szinte megéledni látszik az olvasó szemei előtt. Nyomon követhető az is, hogyan felelt a gyergyói nép a természet kihívásaira, hiszen a mostoha adottságok, nap mint nap arra kényszerítették az itt élőket, hogy megvívják harcukat a természettel, ám ezenközben, az idők során, gazdag és pontos elméleti tudást halmoztak fel az őket körülvevő táj élővilágáról, mert ez az ismeretanyag biztosította számukra a túlélést és életminőségüknek a javulását is. A Növényismereti adattárral és Irodalomjegyzékkel kiegészített kötetre érdemes fölhívni a botanikusok és az etnográfusok figyelmét egyaránt.