Rossi, E. L. - S. Rosen : Milton H. Erickson élete és tanító történetei

A transz egy természetes, mindennapos tapasztalat.
Engedd meg magadnak látni, amit nem engedsz meg magadnak észrevenni.
Annyira sok dolog van az életben, amit nem traumának, csupán nem teljes, befejezetlen tudásnak kellene tekintenünk.
Olykor – valójában többször, mint ahogyan észleljük – a terápia szilárdan megalapozódhat csupán az ostoba, abszurd, irracionális és ellentmondó nyilatkozatok hasznosításával.
Amit nagyon könnyen meglátunk, azt gyakran elnézzük.
Fejleszd ki a saját technikáidat. Légy természetes önmagad. Amikor megpróbáltam valaki mást utánozni, az mindig pocsékba ment.
Azt akarom, válassz ki a múltadból egy olyan időszakot, amikor még nagyon-nagyon kicsi lány voltál. A hangom veled lesz, és át fog változni a szüleid, a szomszédaid, a barátaid, az iskolatársaid, a játszópajtásaid, a tanáraid hangjává. Azt akarom, találd magad az iskolai tanteremben ülve, egy kislány boldog érzésével, hogy valami olyasmi történik, sok évvel ezelőttről, amit már elfelejtettél.

Milton a szemeivel hallgatott. [Bertha Erickson Gallun, Erickson nővére]

Egy ember tudni akarta, mi az elme, de nem maga gondolt utána, hanem megkérdezte a saját nagy számítógépét. Lefordította tehát a kérdését egy megfelelő programnyelvre: „Számold ki, mit gondolsz az emberi elméről?” A gép elkezdett elemezni a saját számítási módján. Végül kinyomtatta a választ egy lapra, ahogyan ezek a gépek szokták. Az ember odaszaladt, és olvasta a formásan nyomtatott szavakat: EGY TÖRTÉNETRE EMLÉKEZTET ENGEM.
[Gregory Bateson: Mind and Nature / Elme és természet]