Löwinger Sámuel (szerk.) : Magyar Zsidó Szemle. 59-62. évf.

Az 1884-ben megindult Magyar Zsidó Szemle nem az első magyar nyelvű zsidó periodika, azonban tudományos súlyát és élettartamát tekintve hosszú pályafutása alatt nem akadt vetélytársa. Hatvanöt évfolyama olyan teljesítmény, amellyel pár hagyományos magyar folyóiratot kivéve (Budapesti Szemle stb.) egy magyar folyóirat sem dicsekedhetik.

A Magyar Zsidó Szemle szerkesztői és munkatársai a hazai zsidó tudomány legjelesebb képviselői közül kerültek ki. 1884-től 1891-ig (I-VII. évf.) Bacher Vilmos és Bámnóczi József voltak a szerkesztők, 1891-től 1930-ig (VIII-XLVII. évf.) Blau Lajos, a kitűnő hebraista volt a folyóirat szellemi irányítója. 1891-től 1896-ig (VIII-XII. évf.) Dr. Mezey Ferenccel együtt, 1896-tól 1923-ig (XIII-XL. évf.) egyedül, 1923-tól Hevesi Simon, 1927-től Hevesi Simon és Friedman Dénes, 1930-ban pedig Hevesi Simon, Friedman Dénes és Weisz Miksa támogatásával. 1931-ben Hevesi Simon és Weisz Miksa támogatásával Hevesi Ferenc és Löwinger Sámuel látták el a lap szerkesztését. 1932- ben Weisz Miksa kimaradt a szerkesztők közül, 1933-ban pedig Friedman Dénes ismét helyet foglalt a szerkesztőségben. 1934- től 1941-ig (LII-LVIII. évf.) Dr. Hevesi Simon támogatásával Guttmann Henrik, Hevesi Ferenc, Löwinger Sámuel és Friedman Dénes irányították a folyóiratot. Az 1942-1945. összevont évfolyamokat Guttmann Henrik és Hevesi Ferenc támogatásával Löwinger Sámuel szerkesztette. Az 1946-1948. évi három utolsó évfolyam (LXIII-LXV.) szellemi irányítói Hahn István és Scheiber Sándor támogatásával Lőwinger Sámuel volt.

A Magyar Zsidó Szemle történetén lemérhető a magyar zsidóság mindenkori helyzete. 1884-től 1895-ig a folyóirat évi 10, illetve (1891-1895) 12 számban jelent meg. 1896-tól 1926-ig pedig évi 4 számban, anélkül azonban, hogy a lapszám - kivéve az 1919-től 1926-ig terjedő éveket - csökkent volna. 1927-ben 6 szám, 1923-ban 10 szám, 1929-től 1937-ig évi 12 szám jelent meg, persze sokszor összevont füzetekben. 1938-ban 4 szám 1 füzetben, 1940-ben pedig, és ettől fogva egészen a megszűné­séig egy-egy füzetből állott egy évfolyam. A Magyar Zsidó Szemle tudományos eredményeit az egész világ hebraista irodalma nyilvántartja.

Fűzött, kiadó borítóban.