A ​filozófia és/vagy a hermeneutika viszonyáról már előző könyvében (Isten és Lét) is foglalkozott a neves filozófus, aki munkáiban arra próbálja rávezetni az olvasót, hogy megértse a filozófia miértjét. ; A Látszat és Valóság arra keresi a választ, hogy mi rejlik a szavaink mögött, „miért kell mindazt, amit nyelvben fejezünk ki, interpretálni, s mit interpretálunk, amikor a nyelvet magyarázzuk?” Azt kutatja és szemlélteti Joós Ernő, hogy mit lehet valóságnak nevezni, s ezt a hermeneutika hogyan közelíti meg. Azt bizonyítja, hogy a hermeneutika egyidős az emberrel, csak annyi az új benne, hogy egyes elemeit korábban a filozófusok nem tekintették filozófiai tevékenységnek. Időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a képes beszédet a filozófia mint stúdiumot komolyan vegye, és beiktassa eszköztárának a sorába. Egész tanulmánya a továbbiak során a hermeneutikát mint nyelvújítást fogja fel. A kitűnő elemzés betekintést enged olyan életművekbe, mint Nietzsche, Kierkegaard és Heidegger alapvető filozófiai munkái. – A mű tanulmányozásához filozófiai, irodalmi-nyelvészeti, esztétikai alapismeretek szükségesek.