Sorozat: Gondolat Világirodalmi sorozat.

"Nem érdemes elolvasni ezt a könyvet - írja Pelevin, olvasom -, mint ahogy úgy egyáltalán nem érdemes könyvet olvasni' - olvasom tovább. Ezzel kezdem majd az előszót. Vagy inkább azzal, hogy: 'Ki nem állhatom az előszavakat, az utószavakat, a kommentárokat és a többi zsidó maszlagot.' Mennyire legyen provokatív az indítás. Legyen a lehető. Mert ez passzol a szerzőhöz. Vagy ne: maradjon a szerző provokatív, az előszóíró pedig tárgyszerű.

Vasárnap reggel. Megcsörren a telefon. Egy régi haverom hív, mondja a feleségem, Oroszországból. Megrémülök: mit provokál engemet ez a Pelevin-anyag, miféle misztikus jel ez. Mit provokál a haverom vasárnap reggel. Tizenöt éve ismertem meg Leningrádban. Azóta csak annyit tudtam felőle, hogy összevissza költözik az országban. 62-ban született. Éppen annyi idős, mint Pelevin. Amikor megismerkedtünk, Pelevin az irodalmi főiskolára járt, azután hogy elvégezte a moszkvai műszaki főiskolát, merthogy azt is végzett. A haverom persze nem járt egyetemre. Verseket írt, amelyek ugyanúgy nem jelentek meg, mint azok az írások, amelyeket Pelevin írt akkortájt. A haverom is épp abban a világban szocializálódott, mint Pelevin. Most Gorkijból telefonált. Mondta, hogy elküldené két újabb verseskötetét, mert neki is megjelennek a munkái, mint Pelevinnek. Az egyiket Kazányban hozták ki, a másikat itt Gorkijban. Őt is olvassák, mint Pelevint, bár nem annyira, mert Pelevin New Yorktól Moszkváig ma a legolvasottabb orosz író, sőt, az egyik legnépszerűbb európai író."
(Részlet Háy János előszavából)