Illusztrátor: Szemethy Imre.
"Képzeleténél nem ismerek démonibbat, merészebbet, láttatóbbat. Nem az a képzelet ez, mely csillagról csillagra csapong, s elmeséli, milyenek lehetnek a nem létező lények és tájak. Mindez olcsó játék. Itt repül, a földön, a lehetőségek korlátai között. Ihlete a pontosság, varázsa az emberesség. Milliárd és milliárd eshetőség közül mindig kitalálja, hogy valaki az adott helyzetben mit mond, hogy mozog, miként cselekszik. Megálmodja a valóságot, melyet nem lehet másolni, egy új valóságot alkot..." Tolsztoj 1890-ben írta meg egyik legtömörebb elbeszélését, a Kreutzer-szonátát. Az öregedő író ekkor már régóta küszködik a ránehezedő magánnyal, környezete meg nem értésével, s a családi élet reménytelenségét rajzolja meg rendkívül drámai erővel. Úgy érzi, hogy az emberi kapcsolatok megromlása egy házasság keretein belül kizárólag az érzékiség, a testi szenvedély romboló hatására vezethető vissza. Tolsztoj az ember erkölcsi-szellemi tökéletesedésének vágyát, s egy törvényszerűen bekövetkező gyilkosság félelmetes, megrázó erejű rajzát adja a Kreutzer-szonátában.