Az utószót és a jegyzeteket írta: Saly Noémi.
A képanyagot válogatta: Csontó Sándor.

Hevesi Lajos újságíró az 1860-es, 70-es évek Pest-Budájáról (majd Budapestjéről) rajzolta humoros tárcáit, karcképeit. A kisvárosokból nagyvárossá összeépülő fővárosnak azt az átmeneti korszakát örökíti meg, amelyről kevés ismeretünk van és nem is mindenképp így gondoljuk el ükszüleink világát. Ekkor még döglött kutyatetemek hevernek a Lipótváros fatelepein, a belvárosi Duna-parton keleties piac nyüzsög, a Király utca környéki zsidónegyedben áthatolhatatlan szag-kavalkád állja utunk, Lágymányos pedig még mocsár, a Városmajorban pedig békák kuruttyolnak és haramiák tanyáznak. Színes, szellemes, és minden élc ellenére is szeretetteli leírás egy világváros bölcsődéskoráról és annak figuráiról: a kofákról, koldusokról, bakterekről, tűzoltókról magyarokról, zsidókról, rácokról, svábokról, keleti és nyugati vendégekről.
A szöveget Saly Noémi várostörténész több mint hétszáz jegyzete kíséri, utószóval, valamint sok korabeli illusztrációval.