Kilenc előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1917. november 6. és 25. között tartott St. Gallenben, Zürichben és Dornachban.

"… Ahogy a világ ma áll az emberiség fejlődését illetően, azt, amit egyébként csak alva hordozunk magunkban, azáltal tudjuk eloldani, hogy spirituális fogalmakat sajátítunk el. Ezek a spirituális fogalmak az ember számára azért kényelmetlenek, mert egy kicsit meg kell, hogy erőltesse magát, jobban, mint ahogy ezt a szokásos fogalmaknál teszi. Ha ezeket elsajátítja, a halál után hatalmas erőt fejleszt ki, amelynek folytán ott olyan képességhez jut, amellyel a szellemi világot felismeri, át tudja tekinteni. Ez nagyon fontos. Így a spirituális eszmék és fogalmak útján megszerezzük magunknak azt a bölcsességet, amelyre szükségünk van, hogy odaát fényhez jussunk, különben minden sötét lesz. Mert amit itt bölcsességként elsajátítunk, az odaát fénnyé, szellemi fénnyé válik. És ha kevés spirituális fogalmat sajátítunk el, ez a legjobb eszköz arra, hogy odaát ne legyünk fényben. De ha nem rendelkezünk fénnyel, akkor eltávolodunk attól a szférától, amelyet be kellene világítanunk, visszajutunk a Földhöz, és holtakként, mint romboló központok bolyongunk…

… Az Atlantisz utáni ötödik korszak feladatát általában úgy jellemeztem, hogy utaltam arra, ennek a korszaknak az a feladata az emberiség számára, hogy a gonosszal, mint a világfejlődés impulzusával szembesüljön. Hogy ez mit jelent, arról már különböző módokon beszéltünk. Nem lehet másképpen, minthogy azokat az erőket, amelyek, amikor rossz helyen megjelennek, amikor rosszként jelennek meg, az Atlantisz utáni ötödik korszakban emberi erőfeszítéssel legyőzzük, úgy, hogy a gonosznak ezekkel az erőivel szemben, valami kedvező jöjjön létre a világfejlődés jövője számára. Ezáltal az Atlantisz utáni ötödik korszak feladata különösen nehézzé válik. Mert látják, az ember a próbatételek nagy száma előtt áll. És amikor a gonosz erők fokról-fokra megjelennek, az ember természetesen minden körülmények között sokkal inkább arra hajlik, hogy ennek a gonosznak minden területen átadja magát, minthogy felvegye vele a küzdelmet, és hogy ami rosszként megjelenik számára, azt a jó világfejlődés szolgálatába állítsa. És mégis ennek kell történnie, a gonoszt a jó világfejlődés szolgálatába kell állítani…"