A Góg és Magóg, Martin Buber egyetlen elbeszélése a keleti zsidóság misztikus irányzata, a haszidizmus világában játszódik. A kérdésben rejlő konfliktust, vajon a Messiás eljövetelét és a világ Megváltását, a "felső világokat" befolyásoló mágikus ráhatással lehetne előidézni, vagy pusztán az ember belső változása, megtérése révén, az elbeszélésben meghatározza a két főszereplő, a lublini rabbi Jákov Jitzhák és a pzsyshai Jákov Jitzhák kapcsolata. A napóleoni háborúk idején játszódó regényben megelevenedik az ünnepek és hétköznapok világa, a kor szellemi nagyságainak vívódásokkal és kétségekkel, megrendüléssel és rajongással teli útja, a misztikus titkok valóságként való megélése, ami egyben Martin Buber legbensőbb, "szíve mélyéből fakadó" rálátása a Kabbala varázsában élő közösségek, városok kristálytisztán felragyogó vidékeire.