kategóriák

kosár

üres a kosár
nincs bejelentkezve

SZKALKA. Apátsági rom. A Vág völgye. - Abtei Ruine. Das Waagthal. [cca. 1900]

1 500 Ft
  • leírás
  • további adatok

Postatiszta, hosszú címzéses.

 

[Vágsziklás (1899-ig Szkalka, szlovákul Skalka nad Váhom) község Szlovákiában a Trencséni kerület Trencséni járásában. Nemesújfalu tartozik hozzá. A legrégibb zarándokhely Szlovákia területén. Trencséntől 4 km-re északkeletre a Vág folyó jobb partján fekszik. A falutól délre, a Vág mentén emelkedik ki a 345 m magas Skalka-hegy, melynek meredek hegyoldalán található az egykori bencés apátság épületegyüttese.

Vágsziklást 1208-ban említik először "Scala" néven. A 11. század elején a Vág folyó menti Skalka-hegyen levő barlangban élt remeteként Szent Zoerard-András és később tanítványa, szerzetestársa Zoborhegyi Szent Benedek. A szkalkai barlangjában remetéskedő Benedeket 1010 körül rablók támadták meg, akik kincset sejtve nála, a sziklákról a Vág folyóba taszították. Holtteste azonban csodás módon sérülés nélkül került elő a folyóból. A nép eltemette őt és később maradványait tanítómesterének Andrásnak csontjaival együtt ezüstkoporsóban a nyitrai székesegyházban helyezték el. A hagyomány szerint a Kissziklán, (szlovákul Malá Skalka), ahonnét a vértanúságot szenvedett Benedek testét, támadói a hegyről a folyóba vetették, tiszteletére a 12. században templomot emeltek. A remetebarlang közelében, az ún. Nagysziklán (szlovákul Veľká Skalka) 1224-ben Jakab nyitrai püspök, bencés apátságot alapított. IV. Béla 1238-ban ottjártakor a trencséni várföldekből adott egy részt az apátságnak. Az apátság csakhamar a Vágmente szellemi központja lett, virágzását azonban a tatárjárás megszakította. A szerzetesek ezután több mint száz évig viszonylagos nyugalomban élhettek. A kolostor gótikus kápolnáját, a Szent Zoerard-András és Benedek kápolnát a remetebarlangra építették rá, majd 14. és 15. században az apátságot újabb épületekkel is bővítették. 1421-ben a husziták támadták meg a kolostort és a települést. 1520-ban Thurzó György a kissziklási kéttornyú román templom helyén kápolnát építtetett. 1528-ban Kanitzer császári generális Trencsén várának bevétele után elkergette a vágsziklási szerzeteseket. Az apátság 16. századbeli megszűnését követően az 1644 és az 1773 közötti években a kolostor a jezsuita rend tulajdonába került, akik az épületegyüttest nagymértékben felújították. A Kissziklán levő templomot 1745-ben kéttornyú, barokk stílusú templommá építették át. Teljesen megújították a nagysziklási épületeket is a kistemplommal és a kolostorral. A rend itteni működése az apátság legdicsőségesebb korszakát jelentette. A jezsuita rend feloszlatása miatt a szerzetesek 1773-ban elhagyták a kolostort, minek következtében elkezdődött az épületek romosodása. A Kissziklán levő templomot 1924-ben újították fel, melynek főoltárát a két szent szobrai díszítik. A romokban levő kolostor legújabb kori felújítási munkálatai az 1990-es évek elején kezdődtek meg. A kolostor kápolnáját 1994-ben teljesen felújították, a Kissziklán levő templom felújítása pedig 2006-ban történt.

A községnek 1910-ben 225, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.  - Wikipédia]



vysoké tatry

állapot:
kategória: Papírrégiség, Aprónyomtatvány > Képeslap > Magyarország >
kiadó:
cikkszám / ISBN: 0046807

további képek

Powered by Axio
Telefon:+36 1 317-50-23
E-mail:info@muzeumantikvarium.hu
Twitter
Twitter
Google+
Blogger
Pinterest
Youtube

kosár

üres a kosár