Friedrich Hölderlin 1798 ősze és 1800 tavasza között keletkezett Empedoklész-szövegeinek zöme először ötven évvel ezelőtt jelent meg. A művek időszerűsége azóta nem változott. A drámatöredékek és egyéb szövegek (vázlatok, kommentárok, változatok, egy vers) az egyéni és közösségi lét égető kérdéseit érintik: önkényuralom vagy demokrácia, megalázott élet vagy becsületes halál, élettürelem vagy öngyilkosság, tudás vagy hatalom, földöntúli eszmény vagy földi kompromisszum, megalkuvás vagy áldozat, hazaszeretet vagy elvándorlás, – egyszóval: magasság vagy mélység. A nagy német költő minden mozdulatával súlyos létkérdéseket igyekszik megragadni; meglehet, művészetének értelme abban áll, hogy elevenen tartja a nagy kérdéseket. Báthori Csaba először gyűjtötte egybe magyar nyelven Friedrich Hölderlin összes Empedoklész-változatát. A szövegegyüttes nemcsak az eredeti darabok (három drámatöredék, öt más változat, egy vers) költői nagyságát érzékelteti, hanem mintegy megújítja nagy irodalmi tartalmak iránti érdeklődésünket. ­Teremtő újraolvasást kezdeményez.