A tanulmánykötet a gyakorlati individuálpszichológiai ismeretek tömör foglalata. Két részből áll, melyek közül az elsőben Adler áttekinti az emberi lélek működését (a lelki élet fogalma és feltétele, célkitűzés a lelki életben stb.), valamint a társadalom és a lelki élet összefüggéseit (közösségérzés, önbiztosítás és alkalmazkodás). Második része a Jellemtan, amely általánosságban határozza meg a jellem lényegét és keletkezését-formálódását, szól a közösségérzés szerepéről e fejlődésben, valamint a fejlődési irányokról. Bemutatja a temperamentumok felosztását, a klasszikus, a régi Görögországból származó négyes csoportosításban, majd pedig rátér a jellemvonások szemlézésére, melyeket két csoportra osztva tárgyal: az agresszív természetűek közé a hiúságot, a féltékenységet, az irigységet, a kapzsiságot, a gyűlöletet, a nem agresszívek sorába a visszavonultságot, a szorongást, a csüggetegséget, valamint a fékezhetetlen ösztönöket (falánkság stb.), mint a csökkent alkalmazkodás kifejezőit sorolja. Kötete Függelékében a szerző általánosságban szól a nevelésről; tömören összegzi, milyen hatással van a lelki fejlődésre a családi, az iskolai és az életben való nevelés.