Sorozat: A világirodalom klasszikusai
Fordította Majtényi Árpád.
Előszó: Sallai Géza.

A ​Don Gesualdo mester összefoglalja mindazt, amit Verga a vagyonszerzés, a „roba” körüli körtáncból már korábban is megjelenített. A regény főhőse, Gesualdo „mester”, fékevesztett igyekezettel szerzett vagyona révén „úr” lesz. Az elszegényedett „don”-ok befogadják vagyona miatt, de a paraszti szerzés farkas erkölcse és a „fenn az ernyő, nincsen kas” nemessége között nincs egyetlen olyan semleges terület sem, amely a hősök szeretetigényének kedvezhetne.
Verga nagyszerű történelmi éleslátással ábrázolja azt a konfliktust, amely az Itália egységéért kompromisszumot kötött polgárság és nemesség között feszül. Don Gesualdo sorsa jelképszerűvé válik, amikor kénytelen belátni: a „roba” immár végzetesen szembefordítja mindazokkal az eszményekkel, amelyek a népre támaszkodó polgárságot vezették a Risorgimento önfeláldozó küzdelmeiben.

Verga társadalomkritikája, noha számos ponton érintkezik a romantikus antikapitalizmussal, egészében véve mégis túlmutat rajta: történelmileg indokolt pesszimizmus sem csábítja a jelenségek romantikus felnagyítására vagy naturalista szimbolikára. Ábrázolásmódja, a valóságban való írói erőszaktevés látszatának kerülése – az ábrázolás tendenciózusságának tudomásulvétele mellett – megóvta attól, hogy saját pesszimizmusának csapdájába essék.