Hetey Sándor György : Debrecen város törzsménesének története 1944-ig

A lapszámozáson belül ff. fotótáblákkal.

"Szakmai körökben ismert és elismert a tárgykör, szűkebb hazámban, Debrecenben sok - nemcsak szakember - büszke rá és számon tartja történetét és eredményeit, amit a régi város vezetőségének irányítása, a lótenyésztési szakemberek tanácsadása mellett a ménes dolgozói elértek. A sikerek mögött nagyon sok apró, nem látványos, mindennapi munka feszült. A fényes szereplések nem ragyoghattak volna a szürke, munkás hétköznapok monoton fáradozása nélkül. Debrecen város ménese a nem állami ménesek között fogalommá vált, törzsménes rangot kapott, majd egyezséges ménessé is előléptették. A tenyészhelyek Hortobágyon: Máta és Várostanya - a lovastelepek Debrecenben: Epreskert és Dégenfeld (ma Tóthfalusi) téri belső fogattartás istállója, mind úgy élt a köztudatban, mint a szakmai szervezettség mintái. És, ahova a ménes legjobb ménivadékai kerültek 1931 után, a Debreceni Állami Méntelep is a maga nemében példamutató volt. - Ha Debrecen város lótenyésztése szóba kerül, minden szakember szeme előtt megjelenik a régi, remekbe szabott városi ötösfogat lenyűgöző képe. A ménest és egy kicsit a várost is jelképező fogatideál szerepléseit a ménestörténet sorai közt megrajzoltam. Nem volt nehéz a szerepléseit felderíteni, mert minden politikai és egyéb nagyobb esemény tanúja, szereplője volt. Az újságok ismétlődő hálás témája." - Hetey Sándor György.