Szerk. Egressy Gábor.
A logika fogalma: A logika filozófiai tudomány, amely az emberi gondolkodás helyességéről tárgyal. A gondolkodás értelmi tevékenység. Ha önmagában vizsgáljuk az értelmi tevékenységet, akkor gondolkodásról beszélünk. Gyümölcse a gondolat. Ha máshoz való viszonyában (amint az értelem „kilép" önmagából és másra irányul - intentionalitas) nézzük, akkor megismerésről beszélünk. Gyümölcse az ismeret. A logika a gondolkodás törvényeivel foglalkozik. Ezt azért teszi, hogy e törvények ismeretében képes legyen megállapítani: vajon az értelem helyesen működik-e (megfelel-e a gondolkodás törvényeinek) vagy sem, amikor a valóságot megismeri? A logika tárgya: A gondolat (távolabbról) A gondolat tartalma, a megismert valóság (közelebbről) A logika sajátos tárgyalási szempontja: A gondolkodás „helyessége" (korrektsége) A logika felosztása: Formális logika: A gondolkodás formáit kutatja függetlenül a gondolat tartalmától. Materiális logika: A gondolattartalom igazságértékét vizsgálja. Ismeretkritika: Tágabb értelemben a logikához sorolható. A megismerés folyamatáról, igazságértékéről és ontológiai feltételeiről tárgyaló tudomány.