Az 1981-ben megjelent regény a világhírű kirgiz író életművének kiemelkedő alkotása: a hagyományőrző realizmus és a sci-fi magával ragadó hibridje. A Szári-Özeket kettészelő vasútvonal egyik isten háta mögötti kitérőállomásán élő Förgeteges Edigej váratlanul idős barátja, Kazangap haláláról értesül. Az ő feladata, gondolja, hogy megfelelően, az ősi hagyományok szerint temessék el, s egy kis csapat élén elindul Ana-Bejit, az ősi temető felé, hogy ott hantolják el Kazangap földi maradványait. S míg tevéje, Förgeteges Karanar hátán a temető felé tart, fölidézi emlékeit, egy hosszú élet küszködéseit és örömeit. Egyszer csak útjukat drótkerítés keresztezi (a területet a rakétakilövő állomások védelmében zárták le), s hiába könyörögnek az őröknek, Edigej az ősi temető helyett a kerítés tövében kénytelen eltemetni barátját. S itt kapcsolódik egymással a regény két párhuzamos története. A kérés megtagadásának oka ugyanis az, hogy éppen akkor hajtják végre a regénybeli „Abroncs” műveletet, melynek során támadó fegyverekkel felszerelt objektumokat lőnek fel a világűrbe -- így próbálják elszigetelni a Földet az idegen naprendszerek civilizációitól. Egy közös szovjet--amerikai űrállomás legénysége ugyanis korábban fölvette a kapcsolatot egy, a földinél lényegesen fejlettebb kultúrával, oda is utaztak, s most a nagyhatalmak úgy döntöttek: mindenképpen meg kell akadályozni visszatérésüket s egyúttal az ismeretlen bolygó lakóinak közeledését is. A regényt -- mely utoljára 1986-ban jelent meg -- a szerzői sorozatban adjuk ismét közre. Hetvenkilenc éves korában, 2008. június 10-én egy nürnbergi klinikán elhunyt Csingiz Ajtmatov. Nagyon tudott írni. Nagy mesélő, az emberi érzelmek szuggesztív ábrázolója volt.