Szövegközti fekete-fehér valamint színes illusztrációkkal, a számozáson belül pedig egész oldalas színes táblákkal (Martin Benka).

A kötetben szereplő mesék Pavel Dobšinskŷ 1848-1849-ben végzett gyűjtéséből származnak, majd az 1880-as években kerülnek először kiadásra.

Pavel Dobšinskŷ a szlovák mesét igazi romantikus gondolkodóként a következőképpen jellemezte: „A mese népünk múltja, jelene és jövője. A mese a nép titokzatos, ismeretlen, úgyszólván természetfeletti hite, sóvárgása és reménysége, amely egy évezrede ott szunnyad nemzetünk lelkének mélyén, s ki tudja, eltűnik-e onnan valaha is?” Dobšinskŷ sokat foglalkozott a mesék esztétikai értékeivel, olvasásuk vagy hallgatásuk élvezetével. Meseköteteinek köszönhető, hogy a népmese nemcsak könyvből olvasott műfajjá vált, hanem igen sokáig hozzájárult az élőszavas közvetítéshez, a meséléshez is, hiszen a szlovák falvakban - kelet-középeurópai viszonyok között is - viszonylag sokáig élt a mese. A mindennapos, olykor teljesen szokványos összejöveteleken rendszeresen meséltek még az 1960-as években is.

további képek