Sorozat: Hétköznapi pszichológia.

"Az énkomplexusnak "a megfelelő életkorban" le kel válnia az apa- és anyakomplexusról, hogy az ember felismerhesse életkorának megfelelő fejlődési feladatait, és "kellően erős énre" tehessen szert" - ez a Bevezetésben megfogalmazott gondolat vonul végig a könyv lapjain, amikor a szerző sorra veszi az apa- és anyakomplexusok hatását a fiatal férfi és fiatal nő életére.

A "komplexusképek" áttekintő leírására vállalkozó szerző a tipikus komplexusalakzatokat fogalmazza meg. Mivel nincsenek "tiszta esetek", a komplexusok összjátékát esetleírásokban ábrázolja, melyeknél figyelembe vesz egyéb komplexusokat is, például a testvérkomplexust. Különös hangsúllyal foglalkozik a szerző az "eredetileg pozitív anyakomplexussal", mert úgy látja, hogy "a vitákban valahogy kirekesztik ezt a témát, másrészt pedig azért, mert apakomplexus mintázta világunkban nőttön-nő a vágy az anyakomplexus értékei iránt".

Feltett szándéka a szerzőnek az is, hogy az apakomplexus apaképét ártatlannak, az anyakomplexus anyaképét bűnösnek ítélő szemléleten változtasson: "Fejtegetéseim célja tehát nem csak a komplexusok leírása, hanem az is, hogy amennyire tőlem telik, helyesbítsem az eltorzult képet". ; A szülőről való "leválás" folyamatát taglaló fejezetek után sorra veszi a szerző az eredetileg pozitív, illetve eredetileg negatív apa- és anyakomplexusok eseteit, mindig terápiás példákon mutatva be a komplexus torzító hatásának folyamatát.

A záró fejezetben a komplexusoktól való megszabadulás fontosságáról és lehetőségeiről olvashatunk (Honfoglalás ismeretlen földön).