Fajcsák Györgyi - Kelényi Béla (szerk.) : SANGHAY–SHANGHAI - Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum 2017. szeptember 22-től 2018. április 8-ig megtekinthető új kiállítása a két világháború közötti időszak távol-keleti nagyvárosa, Shanghai fellendüléséről szól – különös tekintettel a magyarok részvételére. Az ottani magyar kolónia hagyatékának zöme a Hopp Múzeumba került. Az anyag nyomot hagyott a hazai művészetek szinte minden ágában.

Az egyre növekedő Shanghaiban akkor mintegy nyolcvan magyar család élt. Fényképeiken megelevenednek nyugati turisták, helyi lakosok, üzletek, titkos ügynökök és a szórakoztatóipar igénye. 1930 körül sorra nyíltak a mulatók, báltermek.
Budapesten az egzotikum iránti igény jegyében született az ún. tintenkuli, a Rotring toll őse. És a kor jellegzetes, fülledt erotikájú, de buddhista ihletettségű filmjei, mint a Sziámi macska (1943) és a Machita (1943-44). A Mata Hari-féle kémtörténetet dolgozták fel az egyikben Szeleczky Zita, a másikban Karády Katalin főszereplésével. Környezetük díszleteit a Hopp Múzeum tárgyai közül kölcsönözték. Karády művésznő elsőként viselt nadrágot a filmben.
A tánc és az erotika egyvelege a nyugati kultúra több területén megjelent, például Madzsar Alíz tánccal kombinált légző-gyakorlataiban, a jóga ismeretében, a bicsérdizmusban vagy Bartók Béla A csodálatos mandarin című művében.