Kozák Lajos - Németh József - Szeles Pál : A sportfényképezés iskolája

A ​sporteseményeket szerte a világon általános érdeklődés kíséri. Ezt az érdeklődést a legszívesebb tudósítás sem elégítheti ki. A sportrajongó látni is akar valamit abból az eseményből, amelyet nem nézhetett meg. Ezt a kívánságát elégítik ki a sportfényképek. A csak eseményeket vagy kiváló sportolókat megörökítő képek a riport körébe tartoznak, egyben értékes dokumentumanyagok, amelyek évek múltán is időszerűek maradnak. A sportfényképezés azonban nemcsak erre szorítkozik. Azok a pár év előtt még elképzelhetetlen eredmények, amelyek a sportvilágot ma bámulatba ejtik, a sport tudományos megalapozottságának, az edzésmódszerek, a technika fejlődésének köszönhetők. Ezekkel együtt fejlődött az oktatás módszere is, amelyben a fényképezés a szemléltetés leghívebb eszközeként szintén jelentős szerepet tölt be. Így alakult ki a módszertani fényképezés, amely a mozgástanulmányokon túlnőtt és ma az elméleti és gyakorlati sporttudomány nélkülözhetetlen segédeszköze. Amíg tehát a riport tárgya valamely esemény, vagy annak szereplői, addig a szorosan vett sportfénykép (módszertani kép) tárgya maga a sport. A sportfényképnek tehát nem kell feltétlenül versenyen készülnie, sőt néha csak edzésen készíthetjük.
A széles tömegek sportszakértelmének emelkedése a sportfényképekkel szemben is magasabb igényeket támaszt. A fényképezésen belül így alakult önálló műfajjá a sportfényképezés, amelynek éppen úgy megvannak a maga kiváló művelői, mint a műszaki, a portré- vagy a reklámfényképezésnek. A sportfényképezés nem könnyű feladat. Nem elég, ha valaki fényképezni tud, ha nem ért a sporthoz. Sok jó fényképész, vagy sok kitűnő sportember azért nem tud igazán jó sportfelvételeket készíteni, mert nem otthonos mindkettőben.
Ennek a könyvnek éppen az a célja, hogy a sportfényképezés nélkülözhetetlen tudnivalóit a képzett fotográfusnak és a fényképezésben járatlanabb sportszakembernek könnyen érthetően és a gyakorlati szempontokat figyelembe véve adja át. Az egyiknél a sportbeli szakértelem, a másiknál a fényképezés technikája szorul kiegészítésre. Ezért először a sportfényképezés lényegét tárgyaljuk, hogy megismertessük a sportfotográfussal a rá váró feladatokat. Ezután ugyancsak sportszempontból a fényképezőgép kerül sorra. Talán szokatlan, hogy ezt nem magával a fényképezőgéppel, hanem alkotórészeivel kezdjük. Ésszerűen ugyanis ez a helyes. A gépet a gyártás folyamán is a különböző alkotórészekből rakják össze.
Ezután a sportfotográfus szerepével külön foglalkozunk: beállítva őt abba a környezetbe, ahol fényképezni fog. Felhívjuk figyelmét a felvétel kedvező és kedvezőtlen külső körülményeire, amelyekkel számolnia kell. Az egyes sportágak jellegzetességének és fényképezésének ismertetése után a művészi és a szorosan vett sportképről (módszertani képről) szóló részben könyvünk lényegét foglaljuk össze: a sportfénykép ne csak szép, hanem sportszempontból is jó legyen.