Egy ​éppen fél évszázada lappangó pompás reneszánsz ötvösmű tűnt fel 2005 tavaszán a nemzetközi műtárgypiacon. A közel fél méter magas aranyozott ezüstserleget, melyet felirata szerint a sziléziai Brieg városa ajándékozott uralkodó hercegének, évszázadokon keresztül a címerében is serlegmotívumot viselő magyarországi Rumy család birtokolta. A több mint 50 fényképpel illusztrált könyv szerzője korabeli leírások, rajzok, archív és modern fényképek segítségével vizsgálja a hercegi esküvő alkalmából készíttetett ötvöstárgy mitológiai és bibliai ábrázolásait, a díszítések előképeit és analógiáit. A Rumy-serleg kalandos sorsa ugyanakkor nemcsak a reneszánsz ötvösművesség, hanem a műgyűjtés és múzeumügy 19—20. századi hazai és nemzetközi történetébe is bepillantást enged. A serleg, melyet a 17. században egyik megszorult tulajdonosa egy ideig zálogba adott, a 19. század második felében több hazai történeti kiállításon szerepelt. Bár a családi ereklyét végrendeletileg a Nemzeti Múzeumnak adományozták, 1885-ben az örökösök eladták Karl Mayer Rothschild frankfurti műgyűjtőnek. Az eset kapcsán hangos sajtóbotrány és sajtóper bontakozott ki, s a hazai múzeumi közélet képviselői hivatali-jogi úton is megkísérelték – sikertelenül – visszaszerezni a serleget. Az ötvösmű egy 1937-es londoni aukció után rejtélyes körülmények között az akkor német fennhatóság alá tartozó sziléziai Boroszló városi múzeumába, majd ennél is rejtélyesebb módon a 21. századi New York-i árverésre került.