Sorozat: Nyelvtudományi értekezések 101. sz.

Értekezésemben elsősorban a mondat két fő részének, az alanynak és az állítmánynak kapcsolatát vizsgálom. A nemzetközi és hazai szakirodalomban öt alapvető felfogás különíthető el az alany és az állítmány viszonyáról. Az első részben először ezt az öt koncepciót tekintem át, majd pedig néhány külföldi szerző felfogását tárgyalom. A külföldi szakirodalom ismertetésében a jellegzetes állásfoglalásokat igyekeztem kiragadni, és azoknak a szerzőknek a munkáit, akik - közvetve - hatottak a hazai szerzőkre is. A hazai szakirodalom áttekintésében is az egyes felfogások szerint csoportosítottam az anyagot, az egyes koncepciókon belül az időrendet tartottam. Ezután a predikatív viszony egy sajátos válfajával, az azonosító mondatban fellelhető predikatív viszonnyal foglalkozom. Rövid elméleti összefoglalás után a probléma történetét, a különböző vitákat vázolom.
Dolgozatom második fő részében az aktuális mondattagolással foglalkozom. Igaz, ez a napjainkban egyre többeket foglalkoztató kérdéskör látszólag nem tartozik az értekezés címében jelzett témába, mégis szervesen összefügg vele. Az alany és állítmány problémaköre szorosan összeszövődik a téma-réma szerinti mondattagolással, különösen az azonosító mondatok esetében. Ebben a fejezetben először a probléma történetét tekintem át, majd elméletileg foglalom össze az aktuális mondattagok legfontosabb sajátosságait.
Az utolsó részben arra a kérdésre keresek választ, hogyan hasznosíthatók a konkrét kutatási eredmények a mindennapi tanítási gyakorlatban.