A Magyar Nemzeti Bizottmány határozata. [24 pont]. 1956. október 29. (1956-os plakát)

1956. október 29.

Méret: 60×41 cm., nyolcrét hajtogatva, ép, hiánytalan.

A Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány története azzal kezdődött, hogy Dudás József technikus október 27-én a Széna téren, a harcok egyik fontos színhelyén spontán szónoklatot tartott több száz főnyi tömegnek. Általános sikert aratott, ezért másnapra ugyanott gyűlést hirdetett.
28-án – mivel a fellépésének híre elterjedt – az előző napinál jóval nagyobb tömeg gyűlt össze. Dudás ezúttal felkészülten állt a tömeg elé. Beszélt a megvalósítandó célokról,1 és felszólította a jelenlevőket, hogy válasszanak ki maguk közül száz embert, akik másnap összegyűlnek a Frankel Leó utcai kerületi tanács épületében, és újabb választás révén létrehozzák a kerületben a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmányt. A jelölés azonmód végbe is ment: minden jelentkező felállt egy autóroncs tetejére, és a beszéde végén a tömeg közfelkiáltással megszavazta a legrátermettebbeknek ítélt szónokokat.
A Bem laktanya katonái és a Széna téri felkelők fegyveres biztosításával (ezt is Dudás szervezte meg) október 29-én 11-kor a tanácsháza nagytermében, négy-ötszáz fő részvételével megkezdődött a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány megválasztása.

Dudás bizonyult a legfelkészültebbnek és a legszuggesztívabbnak. Vázolta 25 pontos programját, és a szintén általa írt Felhívást. Legfontosabb követelései: a Biztonsági Tanács küldjön fegyverszüneti bizottságot Magyarországra, valamint anyagi és esetleges katonai segítséget is, és ismerje el „hadviselő” félnek a Bizottmányt; álljon fel ideiglenes kormány Nagy Imre, Kádár János, Kovács Béla, valamint szabadságharcosok és a Bizottmány tagjaiból; Magyarország lépjen ki a Varsói Szerződésből, a szovjet csapatokat vonják ki; mondja ki a kormány az ország semlegességét Ausztria mintájára; az ÁVH-t haladéktalanul szereljék le (ezt ekkorra már bejelentette a kormány); engedélyezzék a szabad be- és kiutazást; a teljes lelkiismereti, vallás-, sajtó- és gyülekezési szabadságot; többpártrendszert. (Eörsi László, Beszélő, 2005.)