kategóriák

kosár

üres a kosár
nincs bejelentkezve

VÍZAKNA. Sós-gyógyfürdő. [Erdély]

1 500 Ft
  • leírás
  • további adatok

Postatiszta, [1915 körül].

 

[Vízakna (románul: Ocna Sibiului, korábban Vizocna vagy Ocna, németül: Salzburg, szász nyelven Zâltsbri?, latinul: Salisburgum) város Romániában, Szeben megyében. Neve a Viza (Víz, románul: Vi?a, németül: Weiß) nevű patak melletti sóbányára (akna) utal.

A sóbányák aknáinak beomlása által képződött, sós vizű tavakban már korábban is fürödtek, de az első vegyi elemzést Pataki Sámuel végezte 1820-ban. 1846-ban avatták fel az első vízaknai fürdőt. A tíz sós vizű tó heliotermikus: felszínükön vékony édesvizű réteg található, amely kevésbé sűrű és meleg, mint a mélyebben lévő sós víz. Nádasdy Ferenc földbirtokos saját családja részére 1835 és 1844 között építtetett a Vörös-tó mellé négy öltözőkabint. 1844-ben Haller József nyújtott be kérvényt a kamarai kincstárnak állandó fürdő létesítésére.

A víz gyógyhatását az 1840-es és 1850-es években a város első orvosa, középajtai Kósa Mózes népszerűsítette. 1846-ban a Vörös-tó korábbi épületét cölöpökön álló újabbra cserélték föl, a Vörös- és a Zöld-tó körül elegyengették a terepet és néhány sétányt alakítottak ki. Az első árendás, a helyi Kovács Sándor 1847-ben a Zöld- és a Thököly-tóhoz is fürdőkabinokat épített és egy éttermet nyitott a tóparton. A fürdésért a Vízaknán dolgozó hivatalnokoktól és a főként Nagyszebenből érkező fürdővendégektől díjat szedett, a helyiek azonban a szabályzat értelmében ingyen fürödhettek a tavakban. A város 1856 és 1858 között egy tíz melegvizes kádat tartalmazó fürdőépületet emeltetett téglából, akácokból és rózsákból parkot alakíttatott ki, olvasótermet, kávéházat nyitott és bekerítette a tavakat.

1885-ben a város keleti részén fekvő Vízaknafürdő saját vasúti megállóhelyet kapott. A tíz sóstó közül négy (a Belső- és Külső-Vörös és a Belső- és Külső-Zöld-tó) található a fürdőkomplexum területén, a legtöbb pedig a város, a vasút, a főút és a késgyár közötti területen. Utóbbiak közül az egykori Ferenc-akna helyén 1775-ben keletkezett, 34,5 méteres mélységű Feneketlen-tó természetvédelmi terület, jelentős sórákpopuláció élőhelye. A Thököly- (Brâncoveanu-) tó Románia legmagasabb sókoncentrációjú tava (415 g/l). A várostól északra fekvő, 18. századi eredetű és 132,5 méter mély Nagyaknát (Honvéd-tó, Lacul Mare v. Avram Iancu, Grosse Grube) Románia legmélyebb ember alkotta tavának tartják.]

állapot:
kategória: Papírrégiség, Aprónyomtatvány > Képeslap > Erdély >
kategória: Papírrégiség, Aprónyomtatvány > Képeslap > Magyarország >
kiadó: Takáts Jenő kiadása, Vízakna.
cikkszám / ISBN: 0035424
Powered by Axio
Telefon:+36 1 317-50-23
E-mail:info@muzeumantikvarium.hu
Twitter
Twitter
Google+
Blogger