Heltai János, Gáborjáni Szabó Botond (szerk.) : Biblia Sacra Hungarica - A könyv, "mely örök életet ád" [A magyar Biblia ezer éve]

Kiállítási katalógus, Országos Széchenyi Könyvtár 2008. november 21. - 2009. március 29.

A Biblia a világon a legtöbbször és legtöbb nyelvre lefordított, a legtöbb kiadást és a legnagyobb példányszámot megért könyv. A 16. század elején kibontakozó reformáció és az egy emberöltővel korábban feltalált könyvnyomtatás együttes hatásaként ma minden nemzet a saját nyelvén ismerheti meg a zsidóság és a kereszténység közös szent könyvét. A biblia szó az ógörögben „könyvek” vagy „írások” jelentéssel bír, vagyis egy több részből összeállított gyűjteményt jelöl. Ez a gyűjtemény immár 2000 éve állandó és mégis változik: az eredeti három szent nyelvről (héber-görög-latin) készült élő anyanyelvi változatokban ugyanis mindig megjelenik az adott kor szelleme, a fordítók szemlélete, tudása és a befogadó közösség igénye is.

Az első nagyobb terjedelmű munka, amely Johannes Gutenberg sajtóján megszületett, szintén a Biblia volt. Magyarországon viszonylag korán, 1473-tól működött Hess András műhelye, de az első részfordítás, amely anyanyelvünkön szólt a korabeli közönséghez csak 1533-ban jelent meg nyomtatásban. Szent Pál leveleinek Komjáthi Benedek-féle fordítása óta folyik változó intezitással a Könyvek Könyvének átültetése magyarra.

Évszázadokon keresztül generációról generációra öröklődött a Károlyi Gáspár vagy Káldi György által készített fordítás valamelyik kiadása és a hazai gyűjtemények is szép számmal őríznek ilyen, nagyobb családi eseményeket (születést, keresztelést, eljegyzést, házasságkötést, gyermekáldást, halált) megörökítő példányokat.